WEBFocus elérhetősége, klikk...

Szövés

A szövés az a művelet, amellyel az egymásra merőleges irányban haladó fonalrendszerek fonalait különböző módon keresztezik, hogy a fonalakból összefüggő lapokat készítsenek. Szövéshez legalább két fonalrendszer kell. A kelme hosszában haladót láncnak, a szélességben haladót vetésnek, a fonalak keresztezését kötőpontnak, a kötőpontok egyszerű csoportosítását alapkötésnek, az összetettebbet pedig mintás vagy ábrás kötésnek nevezzük. Szövéshez régebben álló keretet használtak; a láncfonalak közé a vetüléket kézzel helyezték be és fésűvel veregették. Ezt a szövésmódot a gobelin néven ismeretes szövött képeknél és a csomózott szőnyegek szövésénél még ma is alkalmazzák. A szövőkeretből fejlődött a kézi szövőszék. Ennél a láncfonalak vízszintes síkban haladnak. A láncfonalak részbeni emelését - a szádképzést - nyüstökkel, nyüstös gépekkel vagy jacquardgépekkel végezzük, a vetülékfonalak bedobását kézi avagy gyorsvetélővel, a bedobott vetülékek párhuzamos s tömött illeszkedését pedig a bordával, illetőleg a bordaládával. A kézi szövőszékből fejlődött a szövőgép, amely épp oly részekből áll, mint az előbb említett, csakhogy részeinek mozgatását gépies erő végzi, s épp ezért gyorsabb járású és nagyobb termelőképességű. Kézi szövőszéket mintás áruk gyártásánál még ma is alkalmazzuk versenyképesen, sima árukhoz azonban már nem, mert e cikkeknél a szövőgépek munkája sokkal jutányosabb. A szövést sokféle szempont szerint szokás osztályozni, 1. a fonalak anyaga szerint: gyapjú-, pamut-, selyem-, juta-, len- és kender-; 2. a kiviteli mód szerint: kézi és gépi szövés; 3. a gép felszerelése szerint: nyüstös és jacquard; 4. az ipar üzeme szerint: házi, kézműipari és gyáripari.

Szőnyeg

Házilag font gyapjúból vászonszövőszéken szőtt ágyra és asztalra való takaróféle. Egyéb elnevezései: fundált szőnyeg, festékes, székely szőnyeg, kilim. Ilyen szőnyegek elsősorban azokról a tájakról ismertek, ahol a gyapjú házi feldolgozása, szövése fennmaradt (Székelyföld, Mezőség), de szórványosan kimutathatók az Alföldön is (Hajdúság, Szatmár, Csongrád megye, Hercegszántó, Gara). Legismertebbek a festékesek vagy székely szőnyegek, szórványosan használt régi nevükön kilimek, melyek a Székelyföldön (kivált Csík megyében) valamint a gyimesi, dévai csángóknál, a bukovinaiaknál készültek és ismertek voltak Erdélyben másutt is székely szőnyeg néven. A festékes két szélből középütt hosszában összevarrt, gyakran kilim technikával szőtt gyapjútakaró. Láncfonala kender és nincsen ványolva, ez különbözteti meg a tisztán gyapjúból szőtt és ványolt, esetleg szintén mintázott pokrócféléktől. A fakultan ránk maradt darabok eredeti színei: fehér, vörös, kék és sárga. A festékesek nagyvonalúan előre megkomponált geometrikus mintáikkal tűnnek ki. A szövő a két szél szövése közben az egész szőnyeg mintázatát tartotta szem előtt, vagy a négy sarokban vagy középütt alakítva ki a főmintákat. Történeti források szerint részben úri környezetben a 17. századtól használatosak. Ágyat, asztalt terítettek le vele vagy falra akasztották; ünnepi kárpit szerepének maradványa lehet, hogy a bukovinai lakodalomban az új pár mögé festékest függesztettek.

Vissza az oldal tetejére..

 

Levélküldés... www.skype.hu - Internetes telefon...
Bemutatkozás | Akciós termékek | Tevékenységeim | Referenciák | Oktatás | Kapcsolat | Megrendelés | Fogalmak